Gyógyító hatása miatt a burgonya megérdemli a kiemelt helyet, már csak azért is, mert táplálkozásunkban a fő helyet foglalja el. Ráadásul nem is hizlal, legalább is, ha nem zsírban sütve fogyasszuk. Fontos tudni, hogy a zsírban sült krumplit nehezen emészti meg a szervezet, ezért lehet káros a szervezetünkre.

Szerencsés, aki szereti a babot, mert a gyógyító hatása elengedhetetlen:

Serkenti a sejtek fehérje anyagcseréjét, regenerálódnak a sejtek, sőt szabályozza az anyagcserét. Elősegíti a víz kiürülését, segíti a máj, vese működését. És ez még nem minden; segíti a vérkeringést, erősíti szívműködést. A Kidney bab, például nem csak külsőre hasonlít a vesére, de segíti a vese működését. Helyezzük előnybe a fehér babot.

Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét az emberek – a bennük lévő hatóanyagok miatt – a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján, gyógyászati célokra használtak vagy használnak. Szűkebb értelemben azokat a növényeket tekintjük gyógynövénynek, amelyek felhasználását valamelyik hivatalos forrás engedélyezi.

Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az egyiptomi Ebers-papirusz i. e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.

Magyarországon az 1915-ben alapított Gyógynövény-kísérleti Állomás kezdte meg, majd a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését.

A gyógynövények hatóanyagai:

Gebei Gyula évtizedek óta nem szed gyógyszert betegségeire. Állítja: napi egy liter gyógytea mindenre gyógyír.

Prosztatagyulladás, cukorbetegség, köszvény – önmagukban is komoly betegségek, hát még halmozva. A kecskeméti Gebei Gyula túl az ötvenen szembesült azzal, hogy sorra diagnosztizáltak nála komolyabbnál komolyabb betegségeket. Egy íriszdiagnosztika után azzal bíztatták, hogy vagy gyógyítani kezdi bajait, vagy néhány hónapon belül meghal. Gyógyszer helyett viszont gyógyfüvek főzeteit ajánlották.

– Nem hittem, hogy a „dudváktól” jobban leszek – meséli az idén 88. éves Gyula bácsi. – A kezdeti stádiumú köszvényem miatt azonban a húslevestől is eltiltottak. Erről viszont nem tudtam lemondani, ezért inkább elviseltem a gyógyfőzetek ízét. Néhány hónap múlva visszamentem az orvoshoz ellenőrzésre. Rögtön megmondta, hogy „bűnöztem” a húslevessel, de már a főzetek hatása is megmutatkozott.

Ön dönt: iszik, vagy inkább beteg

Ismert tények: Az újszülöttek kb. 75-80%-át víz képezi. A felnőttek testének kb. 60-70%-a víz, pl. egy 80 kg súlyú felnőtt szervezet kb. 54 l vizet tartalmaz. Az agy 78%-a, a vér 86%-a, a szív 77%-a, a máj 84%-a, az izmok 70%-a víz.

Dr. F. Batmanghelidj felfedezését az orvosi gyakorlatban, a kerék felfedezéséhez lehet hasonlítani: egyszerű, de zseniális és minden eddigi hozzáállást megváltoztat
Batmanghelidj professzor nézeteit immár több tucat orvosi konferencián adta elő, szervezetek jöttek létre ezen paradigma terjesztése érdekében, és számos elismerést söpört már be érte. No, de minket a gyakorlati megvalósítás érdekel. Nézzük, mi is ez a "felfedezés".

A professzor kutatásai alapján rájött, hogy a krónikus (folyamatos) vízhiány az oka a legtöbb testi betegségünknek! Az emberi test eredeti terve ugyanis tökéletesebb, mint képzeljük. Egy igen bonyolult, ámde célirányos vízszabályozó rendszer működik testünkben, amely vízhiányos állapotban készleteinket a megfelelő elsőbbségi szabályok figyelemben tartásával csoportosítja át. Azaz elsődlegesen az agyunkat táplálja, aztán a létfenntartó rendszereinket és így tovább a szervezetünk működéséhez nélkülözhetőbb szerveinket (mint például izületeinket).

Aki komolyabb élményt szeretne elérni:

Teli kád víz és 2-3 kg só de akár lehet 3-4 kg.

Próbáljátok ki fillérekből megvan, és nem kell kifizetni érte 800-1500 ft a belépőre valamelyik erre szakosodott fürdőbe.)

Egy 30 perces sófürdő salaktalanító hatása megfelel egy három napos léböjt kúra tisztító erejének!

A sófürdő koncentrációja minimum 1%-os legyen.

Egy normál nagyságú fürdőkádnál (kb. 100 l) szükség van legalább 1kg kristálysóra. Minél magasabb a koncentráció, annál nagyobb a méregtelenítő hatás.Ilyenek például: parajdi só és a Himalája só.

Több sajtótermékben napvilágot láttak figyelem-felkeltő írások, többségében egymástól átvett azonos anyagok az elmúlt évben ebben a témában.

2012 decemberében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is megjelentetett egy rövid közleményt, melyben felhívta a figyelmet a kezelt déligyümölcsök felhasználásával kapcsolatban.
Miért és mikor kezelik a déligyümölcsök (narancs, citrom, mandarin, grape-fruit és banán) héját?

Köztudott, hogy a déligyümölcsöket zölden vagy éretlen állapotban szüretelik, úgy csomagolják, és hosszú utat tesznek meg a gyümölcsök, míg a fogyasztók asztalára kerülnek. A szállítás gyakran több hétig is elhúzódik. Szállítás alatt a gyümölcsök nagy tömegben, szorosan egymás mellett helyezkednek el a tároló kapacitás minél jobb kihasználása érdekében. A leszedett gyümölcsök élő anyagok, magas a víztartalmuk, lélegeznek, így a tárolás alatt is párologtatnak.

A citrusfélék tárolási-betegségeinek fellépését, azaz romlását serkenti az árú körüli levegő magas páratartalma, és a hűtés nélküli körülmények.

Sok krónikus betegség hátterében a kénhiány áll!

A kén egy olyan ásványi anyag, amely jelen van a szervezet minden sejtjében. Kulcsfontosságú szerepet játszik a máj anyagcseréjében, az ízületi porc, a keratin, a bőr és haj felépítésében. Rendkívül fontos az anyagcserében és az antioxidáns védelmi rendszerek működésében, amelyek védik az agyat az öregedéstől.

Ebben az esetben a legszerencsésebb nemzet az izlandi! Érdekesség, hogy az izlandiak körében nem ismertek azok a modern társadalmi betegségek, mint a depresszió, az elhízás, a cukorbetegség és a szívbetegség. Kutatók ezt a jelenséget annak a geológiai jellegzetességnek tulajdonítják, hogy a szigetország vulkáni tevékenység által alakult ki. A vulkánok által szétszort kéntartalmú hamu az, ami betakarja a talajt és teszi az ivóvizet, terményt és a húskészítményeket kénben gazdaggá.
A modern gazdálkodás kimeríti a termőföld kéntartalmát