A probléma ott kezdődik, hogy a vízhiányos állapotot mindenki a szomjúság kialakulásával, a "száraz száj" érzéssel azonosítja. Holott a száraz száj érzés kialakulása a vízhiány már egy elfajult állapotához tartozik. Ilyenkor szervezetünk már régen szomjazik, csak mi nem vesszük észre ennek jeleit, mert hosszú évek alatt rászoktatjuk magunkat a szomjúság egy bizonyos mértékig való elviselésére. Kritikus esetben vannak emberek, akik napi fél-egy liter vizet is alig isznak meg.

Nem betegek vagyunk, csak szomjasak!

Sokan nem állunk meg és nem gondolkodtunk el azon, hogy ha testünk főleg vízből áll, hogyan fog csúcsteljesítményt nyújtani, ha nem iszunk rendszeresen vizet?
A skorbut a C-vitamin hiánya, a beriberi a B-vitamin hiánya, az anémia vashiány, az angolkór pedig D-vitamin hiány. Pedig ezek csak az emberi szervezet egy-egy összetevőjének hiányát mutatják. Komolyan hiheti bárki, hogy ezek után megúszhatjuk, ha pont a vizet nem pótoljuk a szervezetünkből, ami a testünk 75%-át teszi ki?

Az emberi test még akkor is vízhiányossá tud válni, ha bőséges vízmennyiség áll a rendelkezésére. Az emberek, úgy tűnik ugyanis, hogy elvesztik szomjúság érzetüket és a szükséges vízmennyiség utáni vágyukat. Nem ismerik fel vízszükségletüket, ezzel fokozatosan egyre növekvő mértékben vízhiányossá válnak és a kor előrehaladtával krónikusan dehidratálttá válnak (állandó jelleggel fennálló vízhiányos állapot).

Nézzük meg, hogy mik a következményei a vízvesztésnek:

• Vér sűrűsége növekszik (besűrűsödik),
• Növekszik a káliumkoncentráltság -> szomjúság érzet alakul ki, (A szomjúságérzet már egy elkésett jelzés! Ilyenkor a vízveszteség már nagyobb, mint a testtömeg 1%-a, ami kb. háromnegyed liter víz hiányát jelzi!)
• Pulzusszám emelkedés! (A szívnek percenként 3-5 ütéssel többet kell végeznie ahhoz, hogy a sűrűbb vért a sejtekhez pumpálja, hogy a sejtek az izommunkához szükséges oxigénhez továbbra is hozzájussanak.)

Néhány szó a szomjúságérzetről:

• Az életkorral változik,
• Minél idősebb valaki, annál kisebb a szomjúságérzete, ezért idősebb korban fokozottabban kell figyelni a folyadékpótlásra.
• A szomjúság, a száraz száj érzés már egy elkésett jelzés!
• A szomjúságérzet alapján a tényleges vízveszteségnek csak felét vagyunk képesek pótolni!
• A fizikai terhelés részben elnyomja a szomjúságot. Nem figyelünk oda annyira. Így ha sokat dolgozunk, akkor szándékosan fordítsunk figyelmet a rendszeres folyadékpótlásra!

Érdekesség: intenzív sporttevékenység közben, különösen nagy melegben a vízveszteség mértéke elérheti a 2 litert óránként!

A vízveszteség mértékében a felmerülő tünetek:
1-5%
Szomjúság
Türelmetlenség
Étvágytalanság
Bőrpír
Emelkedő pulzusszám
Émelygés
6- 10%
Szédülés, fejfájás
Nehéz légzés
Végtagok bizsergése
Magas vérsűrűség
Nehéz nyálképzés
Nehézkes beszéd
11-20%
Izomgörcsök
Homályos látás
Nyelési nehézség
Nagyothallás
Fájdalmas vizelés
Érzéketlen, ráncos bőr

Az emberi szervezet naponta átlagosan majdnem 2,5 liter vizet veszít:
Párolgás (bőr), izzadás: 500 ml
Kilélegzett levegő: 350 ml
Széklet: 150 ml
Vizelet: 1500 ml
Összesen kb.: 2500 ml naponta
Amint látszik, pusztán izzadással és légzéssel, napi majdnem 1 liter folyadékot veszítünk! (természetesen ez függ a hőmérséklettől)

Ehhez képest nézzük a bevitel oldalát egy átlagos esetben:
Folyadékok: 1000 ml
Táplálék: 1200 ml
A tápanyagok elégetése során keletkező víz: 300 ml
Összesen: 2500 ml naponta

A folyadékok általában nem tiszta vízből erednek. Ezzel mi a probléma? Például, ha egészségesen élünk és gyümölcslevet iszunk, akkor a gyümölcslé szárazanyag tartalmának feldolgozásához annak víztartalma nagyjából el is használódik. A táplálékkal felvett vízmennyiség ugyancsak nem tekinthető a szervezet vízellátásának, hiszen ez teljes egészében a táplálék feldolgozásra és a szervezet méregtelenítésére fordítódik (sőt általában ez még kevés is hozzá). A tápanyagok (zsírok fehérjék, szénhidrátok) elégetésével keletkezett víz az egész vízforgalomhoz képest, talán ha vésztartaléknak elegendő.
A fenti átlagos napi bevitel hibája, hogy a méregtelenítési folyamatok vízigényeit (ezek igénylik a legtöbb vizet) egyszerűen nem fedezi.

A fentieket figyelemben tartva a helyes napi bevitelnek tehát így kellene kinéznie:

• Tiszta víz: 2000 ml
• Táplálék: 1200 ml
• A tápanyagok elégetése során keletkező víz: 300 ml

Összesen: 3500 ml naponta

Dr. Batmanghelidj szerint a szervezet napi tiszta vízszükséglete legalább 1,5 - 2 liter (6-8 vizespohár). Ezt soha ne egyben, inkább szabályos időszakonként elosztva fogyasszunk!
A professzor tudományos értekezések, és konferenciák tucatjain bizonyította, hogy szabályozott és rendszeres folyadékfogyasztással számos betegségtől és fájdalomtól kímélhetnék meg az emberek magukat.

Milyen fájdalmakat lehet megelőzni a napi rendszeres vízfogyasztással?

• Emésztőrendszeri fájdalmak
• Reumatikus ízületi fájdalmak
• Szívfájdalmak a járás során, vagy az esti pihenéskor
• Alháti fájdalmak
• Nyaki fájdalmak
• Időszakos sántítás (járás közbeni lábfájdalmak)
• Migrén és elhúzódó fejfájások
• Vastagbélgyulladással járó fájdalmak és az azzal társuló székrekedéses fájdalmak

Egyéb problémák, amikre jótékony hatással van:

• Stressz oldása
• Magas vérnyomás
• Magas vérkoleszterin
• Testsúly többlet

Az emésztőrendszeri fájdalom sokszor az emberi test legfontosabb, a vízhiányról hírt hozó jelzése.

Figyelem! Amikor ismétlőleges fájdalmakat tapasztalunk annak ellenére, hogy vízbevitelünket több napon keresztül rendszeressé és fokozottá tettük, a kórmegállapítás végett érdemes orvoshoz fordulni.