Egy piacon megtaláljuk a nanorészecskéket a naptejekben, a játékokban, a ruházatban, az élelmiszerekben, a gyógyszerekben, az édességekben, a kozmetikai szerekben, a kerámiatárgyakban, a festékekben és sok egyéb más, mindennapi termékben, illetve a mérgező fogyasztói környezetünk egy részében már mindenütt megtalálható.


Néhány élelmiszer aktivista már felhívta a figyelmet a gyakorta használt titándioxid nanorészecskék veszélyeire, rámutatva, hogy a titándioxid a „mindennapi ’fehérítő’ szerv formájában” képes „daganatszerű” változásokat kiváltani a neki kitett emberi sejtekben”

„A nanotitánium többek között megtalálható a Jello, Nestlé, M&M’s, Mother’s, Mentos, Albertson’s, Hostess and Kool Aid által gyártott termékekben.”

A korábbi aggodalmak nagymértékben az emberi testben lévő sejtkárosodásokra irányulnak, viszont a MIT és a Harvard School of Public Health (HSPH) egy új tanulmánya rámutat arra, hogy bizonyos ENP-k ténylegesen közvetlenül károsítják a DNS-t, ami egy olyan aggály, aminek rá kellene bírni a gyáriparosokat és a szabályalkotókat arra, hogy rögvest állítsák le a fogyasztási termékekben található nanorészecskék felhasználását.

    „A kutatók megállapították, hogy az ibolyántúli sugarak meggátlására használt fényvédő krémben gyakorta használt cinkdioxid nevű nanorészecske, jelentős mértékben károsítja a DNS-t. Az a nanoméretű ezüst, amit a játékokhoz, a fogkrémhez, a ruhaárukhoz és egyéb más termékekhez adnak annak mikrobaölő tulajdonságaik miatt, szintúgy számottevő DNS-károsodást okoz – állapították meg.”

 Mivel világszerte emelkedik a rákos megbetegedések száma, ezért ezek az eredmények rendkívüli módon vészjóslóak, kivált az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb előrejelzésének a fényében, mely szerint az emberi rákosok aránya elképesztő 57%-kal fog emelkedni az elkövetkező 20 év során.

A MIT és a HSPH tanulmánya csupán öt gyakran használt nanorészecskére fókuszált, s fényt derített arra, hogy ezek a részecskék miként váltják ki az emberi DNS széttörését és mutációit:

    „A kutatók a megtervezett nanorészecskék öt típusára összpontosítottak – az ezüstre, a cinkdioxidra, a vasoxidra, a ceriumoxidra és szilikondioxidra –, amiket az ipar használ fel. Néhány ezek közül a nanoanyagok közül szabad gyököket állít elő, amiket reaktív oxigénfajtáknak neveznek, melyek képesek a DNS megváltoztatására. Mihelyt bejutnak ezek a részecskék a testben, felhalmozódhatnak a szövetekbe és további károsodásokat válthatnak ki.”

A tanulmány megjegyzi, hogy a leginkább a naptejekben használt cinkdioxid, valamint a nanoezüst károsítja leginkább a DNS-t:

„… a MIT and HSPH kutatói megvizsgálták a nanorészecskéknek két olyan sejttípusra kifejtett hatásait, amelyeket gyakran alkalmaznak méregtartalomról szóló tanulmányokhoz: a lymphoblastoid-oknak nevezett emberi vérsejtek egyik típusát és a kínai hörcsög petefészeksejtjeinek egyik öröklési vonalát.”

A cindioxid és az ezüst okozza a legjelentősebb DNS károsodást mindkét sejtvonalban. 10 mikogramm/milliliteres koncentrációnál – amely dózis nem elegendő ahhoz, hogy a sejtek mindegyikét elpusztítsa – nagyszámú egyszálú DNS töréseket okoztak.

A szilikon-dioxid, ami gyakori adalékanyag az élelmiszer- és a gyógyszer-előállítás folyamán, nagyon csekély mértékű DNS-károsodást váltott ki. A vasoxid és a ceriumoxid szintén alacsony genotoxicitást mutatott.”

Ez a tanulmány egy új dimenzióval bővíti ki a nanorészecskék alkalmazása feletti egyre növekvő aggodalmakat, mivel a legtöbb előzetes kutatás a sejtkárosodásra összpontosított, nem pedig azokra a hatásokra, amelyeket ezek a részecskék a DNS-re kifejtenek.

    „Mostanáig a nanorészecskék mérgezéséről szóló legtöbb tanulmány a sejtek túlélésére összpontosított a kitettség után. Nagyon kevesen vizsgálták meg a genotoxicitást, illetve a DNS-károsító képességet – ez egy olyan jelenség, ami nem szükségképpen pusztítja el a sejteket, hanem akkor vezethet rákos mutációkhoz, ha a károsodás nem kerül kijavításra.” [3]

VÉGKÖVETKEZTETÉS

Egyes kutatók – többek között a MIT/HSPH tanulmány szerzői – aggodnak a mérgező potenciál, a szabályozatlan nanorészecskék miatt:

    „Létfontosságú, hogy megfigyeljük és kiértékeljük a toxicitást, illetve a kockázatokat, amelyek ezekkel az anyagokkal együtt járhatnak. Ezen anyagoknak oly sokféle variációja van különféle méretben és formában, illetőleg ezeket sokféle termékbe beleteszik.” – mondja Christa Watson, aki a HSPH posztdoktori kutatója és a tanulmány fő szerzője.

Amióta a nanorészecskék számtalan mindennapi élelmiszerben, gyógyszerben és más termékben megtalálhatók, és amióta tudjuk, hogy DNS-károsodást idéznek elő, a toxicitásuk egyszerű megfigyelése és kiértékelése egy felelősségteljes megközelítési mód.

Csakúgy, mint a genetikailag megtervezett élelmiszerek esetében, amelyeket már világszerte fogyasztanak, a kutatók ebben az esetben is megállapították, hogy képesek károsítani az emberi egészséget, mégis ezeknek a termékeknek a piacra vitelére és a piacról való visszavonására vonatkozó status quo lehetővé teszi a széleskörű fogyasztásukat, még egy olyan hitelt érdemlő kutatás dacára is, amely a veszélyeket jelzi.

    „Tom Philpot véleménye az, s ezt a Grist-nek 2010-ben meg is írta:’Ahogyan a GMO-k esetében, a stratégia itt is ugyanaz: előbb tömegesen beengedik az élelmiszer-ellátásba; a kockázatokat pedig később állapítják meg (ha egyáltalán megállapítják)’”. –