Ezért, most vegyük górcső alá a sót magát. Nem máshonnan, mint Dr. Batmanghelidj, Nem beteg vagy, hanem szomjas című könyvéből, ahol a sófogyasztásról is kifejti nézeteit, illetve lefekteti egészségünk megőrzése szempontjából a megfelelő arányokat a víz- és a sófogyasztás között.
A fejezet címe: A sómentes diéta teljes badarság
A só a test egyik leglényegesebb összetevője. Fontossági sorrendben: oxigén, víz, só és kálium, mint a test legalapvetőbb elemei, amik a túléléshez szükségesek. Plinius, i. sz. 75 körül, a sót az ember legfontosabb gyógyszerének nevezi. Jól gondolta. Az emberi test sótartalmának 27 százaléka a csontokban, kristályos formában tárolódik. Azt mondják, hogy a sókristályokat használja a szervezet a csontok keményítésére. Tehát a sóhiány is felelős lehet a csontritkulás kifejlődéséért. A csont sótartalmát csak a vér létfontosságú normális szintjének biztosítása miatt használja a szervezet. Az alacsony sófogyasztás néhány sejt elsavasodásához járul hozzá. Az erős savas közeg a sejtben károsíthatja a DNS szerkezetet és a rák kialakulásának kezdeti folyamatát indíthatja el. Kísérleti tapasztalatok megmutatták, hogy nagyon sok rákos betegnél alacsony sószintet mértek a testben. Következő könyvemben „A rák és a depresszió ábécéje” (ABC of Cancer and Depression) címmel, részleteiben el fogom magyarázni a só és a víz fontosságát és alapvető működési folyamataikat a rák megelőzésében.
Hadd ismételjem el: amikor a test elkezdi gyűjteni a sót, azt azért teszi, hogy visszatartsa a vizet. Ebből az „ödéma folyadékból”, annak vizéből némi mennyiség átszűrődhet néhány sejt membránján. Ez ugyanolyan víztisztítási alapelven keresztül történik, mint amivel a friss ivóvizet nélkülöző területeken a reverz ozmózis segítségével dolgozó üzemekben szűrik a vizet. Mivel itt emelt nyomással történik a szűrés, ez az oka a vérnyomás növekedésének is.
só
Ezt az elővigyázatosságot mindig fejben kell tartani, ha a vízfogyasztás növekedik, de a sófogyasztás nem követi ezt a megfelelő mértékben. Pár nap után a napi hat, nyolc vagy tíz pohár víz elfogyasztása mellé gondolni kell az étrend só kiegészítésére is. Ha éjszakánként izomgörcsök jelentkeznek, ne felejtsük el, hogy sóhiányban szenvedünk. A kevésbé mozgatott izmokban tapasztalt görcsök leggyakrabb esetben a test sóhiányára utalnak. Szédülést és gyengeséget is érezhetünk a szervezet só- és vízhiánya esetén. Ha egyre gyakoribbak lesznek az ilyen alkalmak, akkor emelni kell a vitamin és az ásványi anyag bevitelünket – különösen, ha fogyókúrán vagyunk vagy táplálkozásunk nem kielégítő –, beleértve a zöldségek és gyümölcsök vízoldható vitaminjait és ásványi anyagait.
Egy egyszerű tapasztalati szabályt alkottam a sóbevitelre. Minden 10 pohár (2–2,5 liter) vízre az étrendünkhöz fél teáskanálnyi (3 gramm) sót kell adnunk naponta. Persze meg kell bizonyosodnunk veséink megfelelő vizelettermeléséről. Különben testünk felduzzadhat. Ha bőrünk és bokáink duzzadni kezdenek, ne essünk kétségbe. Pár napig csökkentsük a sófogyasztást, de növeljük a vízadagunkat, amíg lábaink duzzanata el nem múlik. Többször kell mozognunk, gyakorlatokat végeznünk: az izmok aktivitása a vérkeringésbe vonja a folyadékot és azután némi sóvesztés is fellép az izzadással és a vizeletkiválasztással. Ne üljünk vagy álljunk sokáig egy helyzetben.
A sárgarépa lényeges étrend-kiegészítő a béta-karotin tartalma miatt. A béta-karotin az A-vitamin elődje és alapvetően szükséges a máj anyagcsere rendszerében, nem számítva a szem szükségleteit. A káliumtartalma miatt kevés narancslé is jól kiegészíti a folyadékbevitelt. Kérem, ne feledjük, a több nem jobb. A túl sok narancslé problémákat okoz. Ha a szervezet káliummal túltelített, növekedik a hisztamin termelés. Hosszan tartó asztmától menekítettem meg már sok embert egy egyszerű tanács segítségével. Arra kértem őket, hogy korlátozzák a narancslé fogyasztásukat legalább napi egy legfeljebb két pohárra – természetesen a többit vízzel kellett helyettesíteniük.
