A görög filozófia kétféle boldogságról beszél: a hedonizmus az élet érzéki örömeinek élvezete, a másik pedig az eudaimonia, ami a boldogságnak az a formája, amely az erényes életből, a jó cselekedetek gyakorlásából, valamint a magasabb rendű ideákra való törekvésből fakad. A görögök szerint a hedonizmus növeli az örömérzetet, és csökkenti a fájdalmat, hatása azonban átmeneti. Az emberi lét igazi célja szerintük az eudaimonia.

Az amerikai North Carolina Egyetem kutatói egy közelmúltbeli kutatásban azt vizsgálták, hogy a kétféle boldogság hogyan hat az egészségre. Azt találták, hogy bár mindkettő növeli a boldogságszintet, az utóbbi erőteljesen támogatja az immunrendszert is. A kétféle boldogság ugyanis eltérő génkifejeződési programot aktivál a szervezetben.

A kutatás szerint azoknál, akiknek az öncélú élvezethajszolás jelenti a boldogság legfőbb forrását, magas a gyulladáskeltő gének kifejeződésének szintje, és alacsony a vírusellenes génexpresszió. Ezzel szemben azoknál, akik az élet értelmét egy magasabb cél megvalósításában látják, alacsony a gyulladásokat okozó génkifejeződés, míg az antivirális és antitest-génexpresszió magas szintű.

Az akupunktúra visszaállítja a szervezet egyensúlyát

A hagyományos kínai gyógyászat szerint a testet láthatatlan energiarendszer hálózza be, és a betegségek az energiaáramlás elakadásaiból keletkeznek. Az akupunktúra segítségével azonban a test kiemelt pontjain hozzáférhetünk az energiahálóhoz, és külső segítséggel (tűkkel) visszaállítható a kiegyensúlyozott energiaáramlás. A nyugati orvostudomány nem hisz az energiacsatornákban, de egy, az Archives of Internal Medicine című belgyógyászati szaklapban közölt friss tanulmány szerint az akupunktúra hatékony a migrén, valamint az ízületi gyulladás és más krónikus fájdalmak enyhítésében.

Ahhoz, hogy növekedjünk, szükség van a közösség támogatására

A buddhista tanítások egyik kulcseleme, hogy a boldog, kiteljesedett élethez szükség van a közösséghez való tartozásra is. Az amerikai North Carolina Egyetem és a Brigham Young Egyetem kutatása szintén alátámasztja, hogy az egészséges társas kapcsolatok, illetve a közösségi élet meghosszabbítja az életünket. A 148 tanulmány metaanalízisével – közvetve 300 ezer résztvevő bevonásával – készült vizsgálat szerint a társas kapcsolatok hiánya jobban növeli a halálozás kockázatát, mint a mozgáshiány vagy az elhízás.

A tajcsi számos, öregséggel járó betegség tüneteit csökkenti

Több tanulmány is megerősítette, hogy a mozgásmeditációnak is nevezett tajcsi számos öregkori betegségre gyógyszer. Segít többek között az ízületi gyulladás, a csontritkulás, valamint a szív- és érrendszeri panaszok kordában tartásában.

A meditáció csökkenti a stresszt, és segít a belső béke megteremtésében

Ismert, hogy a meditáció segít az elme lecsendesítésében, növeli a tudatosság és az éberség szintjét, és nem mellesleg jótékonyan hat testi folyamatainkra is. A modern tudomány az elmúlt években fokozatosan feltárta e hatások fizikai hátterét.
hirdetés

A Harvard Orvosi Egyetem kutatása szerint a meditáció hat a stressz-szintet, valamint az immunrendszert befolyásoló gének működésére. Amikor a Harvard Egyetem kutatói nagy stresszben élő embereknek receptre jógát és meditációt írtak fel, néhány hét után a gyakorlatoknak sejtszintű hatásuk volt. A sejtekben javult mind a mitokondriális energiatermelés, mind az energiafelhasználás. Ismert továbbá az is, hogy a meditációs technikák sikeresek a magas vérnyomás, valamint az ismeretlen eredetű meddőségek kezelésében is.

Az együttérzés az értelmes élet kulcsa

A tibeti buddhista hagyománynak központi eleme a szeretetmeditáció (vagy más néven metta). Az amerikai Emory Egyetem kutatói tudományos eszközökkel támasztották alá, hogy a tibeti szeretetmeditáció rendszeres gyakorlása segít az emberi kapcsolataink megerősítésében: jobban tudjuk mások arckifejezését kódolni, erőteljesebben érzékeljük a körülöttünk lévő barátok, közösség erejét, támogatását, tudatosabbá válunk emberi kapcsolatainkban, valamint az életünket értékesebbnek és értelmesebbnek fogjuk találni.

Elfogadni azt, amire nincs ráhatásunk: meghosszabbítja az életet

Ugyancsak a buddhista tanítások szerint, amit nem tudunk megváltoztatni, tanuljuk meg elfogadni, és ezáltal mérsékelhetjük a szenvedésünket. Különösen igaz ez az idősekre. Az ausztráliai Deakin Egyetem kutatása szerint azok az idősek, akik el tudják fogadni, hogy idővel rászorulnak mások támogatására, és csorbul a függetlenségük, tovább élnek, és boldogabbnak is vallják magukat. A tanulmány szerint az, hogy egy idős ember mennyire tudja elfogadni a megváltoztathatatlant, kulcsfontosságú a hátralévő évek számát tekintve.

A legfőbb, amire szükségünk van, az a szeretet

Minden bölcs tanítás vallja, hogy a boldog, értelmes élet alapja a szeretet. A Harvard Egyetem kutatói egy 75 éven keresztül folytatott kutatásban szintén erre jutottak. A grandiózus vizsgálat 268 férfi életútját követi, rendszeresen meginterjúvolják őket személyes fejlődésükről, értékeikről, valamint céljaikról. Az eredmények szerint a legtöbb boldogság a szeretettel teli emberi kapcsolatokból fakad.