A hagyma Dél-nyugat Ázsiából származik. Kínában és Indiában szívbetegségek és reuma ellen használták; az egyiptomiak a világegyetem jelképét látták benne. Az ókori Rómába és Görögországba is eljutott; már a vikingek is fogyasztották. Elsősorban mérsékelt éghajlaton termesztik. A hagyma egyike azon kevés zöldségféléknek, amelyek főzve is igen értékesek. Paracelsus szerint a hagyma van olyan értékes, mint egy egész gyógyszertár.

A régiek ajánlották megfázásra, szemölcs ellen, nyákoldásra, torokgyulladásra, ízületi fájdalmak és álmatlanság ellen. Később feltérképezték összetevőit: ásványianyag-tartalmát (kalcium, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas, réz, cink), vitamintartalmát (C, B1 és B6, valamint folsav és biotin). Antioxidáns hatású vegyületei a rák elleni küzdelemben szerepelnek. Már napi fél hagymafej elfogyasztása is serkenti a keringést, csökkenti a vérnyomást és megakadályozza a vérrögök képződését.

Baktériumölő, emésztést javító. A csípősség és a kedvező hatások szintje között pozitív összefüggést találtak.

Csípősségét kénvegyületekben gazdag illóolaj tartalmának köszönheti; minél csípősebb, annál jobb! A külső levelek olykor megpenészednek. Ha a hagyma kemény, akkor a penészedés csak egy-két külső levelet érint. A puhaság viszont a rothadás jele lehet. Egyes külföldi hagymafajták egészségesen is puhábbak, viszont íz- és tápértékük, tárolhatóságuk sokkal gyengébb, mint a hagyományos makói hagymáé. A makói hagyma szorosan záródó leveleiről, kemény, száraz tapintásáról ismerhető fel. A vöröshagyma gyakran szerepel magyaros ételekben.

Más országok konyhájától eltérően nem önmagában, hanem fűszerként, ízesítőként. Húsvéti időszakban érdemes a héját gyűjteni, hiszen megfesti a vele együtt főzött tojásokat. A színt a már kihűlt vízbe tett pár csepp ecettel tartósíthatjuk. Szeleteléskor a hagyma sejtfalai elroncsolódnak, a sejtekből kénvegyület szabadul fel, amely szemünk víztartalmával érintkezve kénsavvá alakul. Ez csípi a szemünket. Ajánlott módszerek. A hagyma előzetes lefagyasztása, lehűtése; víz alatt való darabolás (ez a módszer sajnos nem alkalmazható, ha zsiradékban szeretnénk tovább sütni a szeletelt hagymát, pl. pörkölthöz) úszószemüveg viselése kenyér rágcsálása.

Jelenlegi szokásaink közé a hagymaszag nem illeszkedik. Hagymázás után ezért ajánlatos petrezselyemlevelet, kávébab szemeket elrágcsálni. Kezünkről citromlevével, vagy ecettel távolíthatjuk el a nyomokat. Sokan talán nem tudatosítják magukban, de a hagyományos magyar ételek szinte mindegyikének elkészítése úgy kezdődik, hogy felrakjuk a hagymát. Akik főznek, tudják, hogy ez így van, szinte minden ételünkben van hagyma. Rengeteg hagymát eszünk mi magyarok, vöröshagymát, lila hagymát, újhagymát, foghagymát, medvehagymát, stb. nyugodtan elmondhatjuk, hogy hagyma-imádó nemzet vagyunk.

Még a Burger királynál is, ahová évente ha egyszer eljutunk, rántott hagymakarikát szoktunk enni. Szerencsére a Kárpát-medence kiválóan alkalmas a hagymatermesztésre, és igen változatos és ízletes hagymáink vannak, főleg ha odafigyelünk a beszerzési forrásra. Általában az élelembeszerzés terén mindig figyeljünk, hogy magyar áru kerüljön az étkezőasztalra. Úgy gondolom, hogy nem véletlenül szeretjük mi magyarok a hagymát annyira. Nem csak azért mert baromi egészséges. Nem azért, mert annyira szeretjük a kellemetlen szájszagot. És nem azért mert minden ételünk alapanyaga.

Azért szeretjük a hagymát, mert ugyanolyan réteges mint mi, magyarok.