Édesgyökér

2014 augusztus 03

5049 megtekintés

Az édesgyökérről a legtöbbünknek a medvecukor jut az eszébe. Pedig a medvecukor-rudacskákat ma már nem is édesgyökérrel, hanem ánizzsal szokás ízesíteni. Európában, ahol az édesgyökér gyakoribb, az édesgyökér-cukorkák tényleg édesgyökérből készülnek. Az Egyesült Államokban azonban a növényt leggyakrabban a dohánytermékek ízesítőanyagaként használják, hogy enyhén édeskés zamatával ellensúlyozzák a dohány keserű ízét. A kereskedelmi forgalomban kapható édesgyökér-készítmény az úgynevezett igazi (más néven olasz vagy spanyol) édesgyökér (Glycyrrhiza glabra typica) - népies nevén: édesfa, cukorkóró, mézgyökér,likviric - gyökereiből és rizómáiból készített kivonat, de további, közeli rokon fajtát is felhasználhatnak, így a perzsa vagy török édesgyökeret (Glycyrrhiza glabra violacea), az orosz édesgyökér (Glycyrrhiza glabra glandulifera) és a kínai édesgyökér (Glycyrrhiza uralensis). A növény szubtrópusi területeken terem, kereskedelmi forgalomban leginkább keleti és mediterrán országokban termesztett édesgyökeret kapni.

Állítások:

Az édesgyökeret köptetőszerként és szélhajtóként sok évszázada használták, Kínában, Egyiptomban, az ókori Görögországban és a Római Birodalomban egyaránt. Emellett édesítőszernek, a keserű íz elfedésére is gyakran alkalmazták (köhögés és meghűlés elleni gyógyszerkészítményekben a mai napig fontos adalékanyag).

Elsődleges gyógyászati felhasználása gyomorfekélyek természetes kezelésére történt, mások gyomor- és hörghurutra, bélgörcsre, ízületi gyulladásra, szisztémás lupus erythematosus, tuberkulózis és májgyulladás ellen, valamint a későbbiekben a policisztás petefészek betegségben szenvedő nőknél a termékenység elősegítésére ajánlottak édesgyökeret. Intravénás adagolásban a fertőző májgyulladás (hepatitis B és C) kezelésére, helyi alkalmazásban hajsamponként találkozunk vele.

Vizsgálati eredmények:

Az édesgyökér 5-9 százaléknyi glicir-rizint tartalmaz, amely a szőlőcukornál ötvenszer édesebb vegyület. A glicirrizin - kémiai vagy enzimes úton (például az emésztés során) - glicirrinsavvá bomlik, ami már nem édes ízű. Úgy tartják, ez a sav az az aktív hatóanyag, amely a szervezetünkben enyhe gyulladáscsökkentő és a gyomorban nyálkaelválasztás-serkentő hatást fejt ki. Számos randomizált kontrollkí-sérlettel ellátott vizsgálatot végeztek arra, vajon a glicirrizinmentesített édesgyökér alkalmas-e az emésztőrendszer (gyomor és nyombél) fekélyeinek gyógyítására, s a kezelt növény általában nem volt hatásosabb a placebónál, bár a glicirrizinnél egyszersmind számottevően kevesebb mellékhatással is jár. A glicirrizin fekélyekre gyakorolt gyógyhatásának kivizsgálására számos kutatási program indult, sőt a hatvanas években egy félszintetikus gyógyszerszármazékot (carbenoxolone) is kifejlesztettek. Míg a klinikai vizsgálatok szerint az édesgyökér-származékok hatásosak voltak, hatáserősségük elmaradt a szabványos gyógyszerekétől, például a cimetidinétől. Ugyanakkor a glicirrizin több és súlyosabb mellékhatást, egyebek között ödémát, magas vérnyomást és túlzott káliumkiválasztást okozott.

Legalább két randomizált, kontrollkísér-lettel ellátott vizsgálatot végeztek intravénás glicirrizin, hepatitis C-ben szenvedő betegek gyógyításában történő alkalmazására. A vegyület mindkét tanulmányban csökkentette a májenzimeknek a fertőzés nyomán megemelkedett szintjét a vérben, ami arra utal, hogy enyhítheti a hepatitis C okozta májkárosodásokat. A klinikai vizsgálatok emellett a hepatitis B esetén is kedvező eredményt mutattak, bár a kezelések során nem mutatkozott változás a hepatitis vírus mennyiségére vonatkozó laboreredményekben. A steril intravénás készítményeket - amelyek szabad forgalmazású gyógyszerként nem kaphatók, és csak orvosi felügyelet mellett alkalmazhatók - képzett szakemberek adták be a betegeknek. A kezelés biztonságosnak és a betegek által jól tűrhetőnek mutatkozott, azonban a vizsgálatok kisméretűek voltak.

Edesgyökeret számos, több gyógynövényt is tartalmazó készítményhez adnak. Ezek egyikét emésztési zavar (a gyomorégés súlyosabb formája) enyhítésében a placebónál hatásosabbnak találták, egy másik készítmény a menopauza tüneteit enyhítette, egy harmadik viszont ekcémák kezelésében nem bizonyult hatásosabbnak a placebónál. Mindazonáltal azt, hogy e terápiás hatásokban milyen szerepet töltött be az édesgyökér, ezen vizsgálatokból nem lehetett megállapítani.

Óvatosságra intő adatok:

Az édesgyökér olyan összetevőket tartalmaz, amelyek befolyásolják a kortiko-szteroidok normális lebontását. E vegyületek a szervezetünkben természetes úton megjelenő hatóanyagok, melyek fontos szerepet játszanak a gyulladásokban, a sebgyógyulásban és az elektrolit-egyensúly fenntartásában. E kölcsönhatás az édesgyökér és a kortikoszteroidok között magyarázhatja azt, miért lép fel oly sokféle mellékhatás az édesgyökér - különösen hosszú távú - használata során. A glicirrizint napi egy gramm mennyiségben fogyasztók fejfájásról, levertségről, vízvisszatartásról, az elektrolit-egyensúly zavarairól, magas vérnyomásról és a szívelégtelenség tüneteiről számoltak be. Ugyanilyen tünetek mutatkoztak olyan személyeknél is, akik az európai édesgyökérből készült cukorkából napi 10 dekagrammnyi mennyiséget fogyasztottak, vagy a dohányrágóknál a nyál rendszeres lenyelése folytán. A tünetek esetenként fokozatosan fejlődnek ki, emiatt az értintettek esetleg észre sem veszik, hogy azok az édesgyökér-fogyasztás miatt lépnek fel.

Bár a kortikoszteroidok nem nemi hormonok, egy tanulmány hét fiatalembert vizsgálva azt mutatta ki, hogy amennyiben napi 0,5 gramm glicirrizint fogyasztottak, egyéb változások közepette tesztoszteronszintjük csökkent, ami különféle egészségügyi következményekhez vezethet.

A huzamosan szedett édesgyökér befolyásolhatja számos receptre és szabad forgalmazásban kapható gyógyszer hatását (ilyenek például az aszpirin, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a szteroidok, a női hormonok, a vizelet-hajtók, a szívgyógyszerek, az inzulin és a monoamin-oxidáz [MAO] enzim gátlószerei). A receptre kapható gyógyszereket szedő betegek ne fogyasszanak édesgyökeret úgy, hogy erről előbb ne tájékoztatnák a kezelőorvosukat!

Az édesgyökér vetélést indukáló, ösztro-gén és szteroid hormonhatásokat egyaránt kifejthet, s állatkísérletekben azt is kimutatták, hogy serkenti a méhösszehú-zódást. Emiatt várandós nők és szoptató anyák az étrendbeli mennyiséget meghaladó mértékben ne fogyasszanak édesgyökeret! Emellett azt sem mutatták ki, hogy az édesgyökér gyermekek számára biztonságos lenne.

Javaslat:

Az édesgyökér-kivonatot ténylegesen tartalmazó termékeket nem célszerű huzamosabb időn át fogyasztani. A kivonatnak lehet bizonyos köptető vagy gyulladáscsökkentő hatása is, de a hagyományos gyógyszerek erre megfelelőbb kezelésmódokat nyújtanak, miközben kisebb kockázatot jelentenek. A glicirrizin hepatitis B vagy C elleni használatáról kérjük ki szakképzett orvos tanácsát!

Adagolás

Az édesgyökér jellegzetes adagja annyi, amennyi 200-600 mg glicirrizin bevitelének felel meg. Az 1-4 grammnyi gyökérőrleményből készített tea is körülbelül ezt a glicirrizinmennyiséget biztosítja.