A betegség legfőbb oka a sok purint (a DNS egyik legfőbb komponense) tartalmazó étrend, ritkábban azonban akkor is előfordulhat, ha valamilyen senyvesztő betegség miatt fokozott sejtpusztulás révén sok sejtünk pusztul el rövid időn belül (pl. kemoterápia) és ennek következtében sok purin vegyület kerül a vérbe. A purinokat a szervezet vízoldékony formába, húgysavvá alakítja át több lépcsőben, majd a vizelettel szabadulunk meg a húgysav feleslegünktől. meat_6.jpg

A vese azonban nem képes korlátlan mennyiségben a húgysav kiválasztására, így, ha a vérszint kórosan magas lesz, akkor a húgysav kikristályosodik az ízületekben, azok rendkívül fájdalmas gyulladását kiváltva.

A magas húgysav tartalmú ételek, pl. húsok, belsőségek, magvak, csokoládé, kakaóbab komoly húgysav szint emelkedést provokálhatnak. A húsok közül a legveszélyesebb a vörös hús (marha, vad húsok, a halak, a tenger gyümölcsei, ill. az alkoholos italok. Utóbbiak a húgysav szintet kétféle módon is emelhetik: részben a máj húgysav termelésének a fokozása révén, részben pedig, főleg a sörök, direkt magas purin tartalma miatt.

Felvetődhet a kérdés, hogy a tigrisek, oroszlánok és egyéb ragadozók, akik csak húsféléken élnek, miért nem kapnak köszvényt soha? A válasz nagyon egyszerű. A valóban ragadozó életmódra specializálódott fajoknál létezik a szervezetükben egy enzim, az urikáz, ami képes a húgysavat tovább bontani, így bármennyi húst is egyenek meg, ők soha nem lesznek köszvényesek.

Az ember azonban ezzel az enzimmel nem rendelkezik, tehát nálunk a húgysav szint a sok hús fogyasztás következtében jelentősen megemelkedhet. Nem vagyunk igazi ragadozók, fajunk a vegyes táplálkozásra van „programozva”. Divatos diéták jönnek és mennek, mások új névvel kisebb-nagyobb karriert is befuthatnak, de genetikai adottságaink figyelmen kívül hagyásának, mindig súlyos következményekkel jár.