A tartós magas vérnyomás szép lassan visszafordíthatatlan nyomokat hagy a véredényekben: elvesztik rugalmasságukat, beszűkülnek, az érfal középső rétege keményebb, meszes kötőszövetes rétege az erek azon részein is megjelenik, amelyeknek rugalmasságukkal épp tompítaniuk kellene a növekvő vérnyomást.

Az erek fokozatosan elvesztik azon képességük, mellyel addig maguk is részt vehettek a vérnyomás szabályozásában. Azaz nem tudják végigfutó hullámmozgással mérsékelni a ritmikusan megnövekvő nyomást és továbbítani a vért. A szív viszont annál jobban igyekszik legyőzni az erekben lévő akadályt, növeli a pumpáló nyomást, miközben a szervezet beszűkült erei bármikor elzáródhatnak.
Ha nincs is észlelhető katasztrófa, a kis érelzáródások az agyban - vagy más szervekben - kisebb-nagyobb károkat okozhatnak például alig észrevehető emlékezetkiesések, koncentrációs zavarok formájában.

A magas vérnyomás nagy terheket ró a szívre és az érrendszerre, márpedig a csúcsra járatott rendszerek sokkal sérülékenyebbek. Nincs ez másként a keringési rendszernél sem. Az igazi probléma, hogy erre senki nem gondol előre. A statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a magas vérnyomással élők majdnem pontosan felének fogalma sincs róla, hogy szervezetükben időzített bomba ketyeg.

A normálisnál némileg magasabb vérnyomásérték ugyanis semmiféle tünettel nem jár. Sőt, pont a kirobbanó temperamentumú, szorgos, tevékeny, makkegészségesnek látszó emberek lehetnek leginkább kitéve a váratlan katasztrófának. Miért pont ők mennének orvoshoz? Azért, mert a látszat csalhat. 20 éves kor után évi egy vérnyomásmérés - maximum 5 perc! - nem fölösleges időpocsékolás.

Bár a mellkasi fájdalom vagy nyomás a leggyakoribb tünet a szívinfarktusnál, a szívroham áldozatai tapasztalhatnak különféle egyéb tüneteket, többek között:

* Fájdalom, teltségérzés, és / vagy sajtolásos érzés a mellkasban

* Állkapocs fájdalom, fogfájás, fejfájás

* Légszomj

* Hányinger, hányás, és / vagy általános gyomortáji (felső középső has) rossz közérzet

* Verejtékezés

* Gyomorégés és / vagy emésztési zavar

* Kar fájdalom (gyakrabban a bal kar, de lehet teljes kar)

* Felső hátfájás

* Általános rossz közérzet (homályos érzésű betegség)

* Tünetmentes (az összes szívroham kb. egynegyed részben nem szólnak a mellkasi fájdalomról, vagy új tünetekről. Csendes szívroham különösen gyakori a diabetes mellitus betegek között.

Az infarktus tünetei nagymértékben függnek a beteg korától, társbetegségeitől, az infarktus helyétől s az érintett szívizomterület nagyságától.

Legfőbb ok az atherosclerosis (érelmeszesedés)

Az atherosclerosis (érelmeszesedés) egy fokozatos folyamat, amelynek során koleszterin plakkok rakódnak le az artériákon, érfalakon. Koleszterin-plakkok megkeményedéseket okoznak az artériás falakon és beszűkítik a belső csatorna (lumen) artériáit. A csökkent artériák nem képesek elegendő vért szállítani a testrészek normális működéshez. Például érelmeszesedett artériák a lábak csökkent vérellátását is okozzák. Érelmeszesedett artériák nehezebben látják el vérrel az agyat is, ami vezethet vaszkuláris demenciához (szellemi leromlás, évek alatt fokozatosan halnak el az agyszövetek), vagy a stroke ( hirtelen halál ).

Férfiassági zavarok kezelése szívgyógyászati módszerrel

A férfiak szexuális gondjaira a gyógyszeripar számos tablettát kidolgozott, de így is vannak, akiknek a gyógyszeres megoldás nem bizonyul megfelelő segítségnek. Vizsgálatok igazolták, hogy a kudarc hátterében hasonló érszűkület lehet, mint a szívinfarktus esetében, ezért az ér tágítása ugyanolyan kedvező eredménnyel járhat, mint a szívgyógyászatban.

Tanulmányok jelezték, hogy a férfiúi képességek romlása esetén gyors és alapos szívgyógyászati vizsgálatok végzésére is szükség van, mert ilyenkor az egységes érrendszer betegségéről, érelmeszesedés kifejlődéséről van szó. A részletes érvizsgálatok általában bizonyítják a test többi részében is meginduló, kóros folyamatot, ami gyógykezelést igényel.

Az életkor előrehaladtával a szív és az érrendszer állapota, teljesítménye kimutatható betegségek nélkül is fokozatosan csökken, ami azt jelenti, hogy az öregedés a szív-és érbetegségek legfontosabb és külső módszerekkel befolyásolhatatlan kockázati tényezője. Magyar kutatók a szív és az erek korosodás okozta romlásának tüneteit foglalták össze; angol nyelvű tanulmányukat az Interventional Medicine & Applied Science közölte.

A szív-és érrendszeri betegségek betegségek számos kockázati tényező együttes hatásának következtében lépnek fel. A rizikófaktorok legtöbbje elkerülhető és ezzel azok káros következménye sem érvényesül. Ha valaki nem dohányzik, megfelelően táplálkozik, rendszeresen mozog, nem kövér, esetleges cukorbetegségét, magas vérnyomását, kóros vérzsír szintjét gondos kezeléssel megfelelő szinten tartja, a legfontosabb kockázati tényezők szempontjából rendben van.

Az életkor az a kockázati tényező, amelyet nem tudunk befolyásolni. Az évek múlnak, az ember fizikai teljesítőképessége csökken és ennek hátterében részben a szív teherbírásának romlása található. Merkely Béla professzor, Radovits Tamás és Szabó Gábor áttekintették azokat a változásokat, amelyek idővel egészséges szív esetén is elkerülhetetlenül megjelennek.