Természetgyógyász szempontból viszont nem más, mint a szervezet önszabályozó rendszerének egyfajta zavara.

Másképp fogalmazva a magas vérnyomás: a velünk született – és az egészség természetes állapotában magától értetődő – harmónia felborulása a szervezetben.

Amikor az orvos valamilyen vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel „nyomja le” a vérnyomást, soha nem az okot kezeli, csak a tünetet. Ilyenkor tehát nincs szó arról, hogy az illető testalkatához, életviteli szokásaihoz bármilyen módon alkalmazkodó, azokat figyelembe vevő terápiát rendelne az orvos, hanem – a fontosság kedvéért még egyszer hangsúlyozom – csupán a tünet visszaszorítását, csökkentését kísérli meg. Tudjuk: váltakozó sikerrel, hiszen bár a más-más gátló (!) mechanizmus alapján működő vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egész arzenálja áll rendelkezésére, ritkán sikerül azonnal – de még második, harmadik nekifutásra sem – a vérnyomás megfelelő beállítása.

A magas vérnyomás tüneteit nem mindig vesszük észre, mert annyira szerteágazók lehetnek, hogy más betegségekkel is összefügghetnek, és nem feltétlenül utalnak magas vérnyomásra. A leggyakoribb tünetek a következők, amelyek külön-külön vagy együtt is jelentkezhetnek:

• stressz, nyugtalan, kiegyensúlyozatlan életmód,
• dohányzás és más mérgező anyagok bevitele a szervezetbe,
• az erek megkeményedése, rugalmatlanná válása,
• elhízás,
• anyagcsere-rendellenességek,
• a konyhasó túlzott bevitele a szervezetbe,
• a gyorséttermi étkezés előtérbe kerülése.

Természetgyógyász megközelítés szerint a magas vérnyomás hátterében a veseműködés rendellenessége, a szív működésének zavara, illetve a gerincproblémák állhatnak.